A Yidaki 2017-10-19T12:47:17+00:00

A Yidaki

A yidaki a didgeridoo hangszercsalád egy ágát képviseli, melyet Arnhem föld északkeleti részén játszanak évezredek óta. Talán az egyik legismertebb didgeridoo-típus, egyben az egyik legfélreismertebb is. A yidaki az utóbbi néhány évtizedben egy ikonná vált a didgeridoo játékosok körében, amely egy általános minôségi jegyet takar – a könnyen játszható, kiváló tulajdonságú didgeridook védjegye lett. Ez az általánosítás azonban sokszor félrevezető, ugyanis a yidaki egy tradicionális hangszer-típus, melyet kizárólag Északkelet Arnhem földön készítenek őslakos készítők.

Arnhem föld és a Yolnguk

NEAL-map

Északkelet Arnhem föld

Az ausztrál kontinens északi részén, az Északi Terület (Northern Territory) felső részén fekszik Arnhem föld (Arnhem Land), mely a didgeridoo hagyományában kiemelkedő szerepet tölt be. Minden bizonnyal ezen a területen jelentek meg az első didgeridook, melyek a mai napig a tradicionális élet szerves részét képezik. A terület Ausztrália egyik legfélreesőbb része, jelenleg az őslakosok felügyelete alatt áll – melyeknek köszönhetően a mai napig élénken élnek a hagyományok. Földrajzi fekvésének, éghajlatának, növény és állatvilágának, valamint kulturális hagyományainak köszönhetően Arnhem föld a kontinens egyedülállóan színes és változatos szeglete.

Arnhem földön több őslakos csoport él, akik többé-kevésbé eltérő hagyományaik évezredek óta virulnak, így az emberiség egyik legősibb tradícióját képviselik. A terület északkeleti csücskében élő népcsoport gyűjtő néven magát Yolngu-nak nevezi, a szó jelentése személy. A Yolngu nemzetség több, egymással szoros kapcsolatban álló csoportból, vagy nagy-családól áll (klán), kiket közös vallási, kulturális, földrajzi és nyelvi kötelék fűz össze. A családoknak megvan a maguk leszármazási vonala, mely őseiktől kiindulva több ezer évet ölel fel. Ez a leszármazási vonal egyedi vallási, kulturális és művészeti sajátosságokat biztosít minden klán számára.
A yolnguk bonyolult szociális hálózata és kiterjedt rokoni kapcsolataik határozzák meg minden egyén helyét a szűkebb, és tágabb közösségen belül, melynek alapja a spirituális-szellemi hovatartozás. Egy egyént a bonyolult rokoni szálak sora köti a tőle akár földrajzilag távol élő személyekhez, amelyet szociális és rituális kötelezettségek sora szabályoz.
A yolnguk zenei hagyományainak évezredek óta szerves része a didgeridoo, egyesek szerint a hangszer ezen a területen keletkezett. Ők maguk a hangszert az őseikkel hozzák kapcsolatba, melynek köszönhetően viszonyuk a yidakihoz spirituális alapokon nyugszik.

A yidaki múltja, típusai és helye a zenei életben

A yidaki eredetéről és koráról nincsenek pontos adatok, minden bizonnyal több ezer éve játsszák. A tudományos álláspont nem sokat mond a hangszer koráról, egyesek új keletűnek tartják, ami valótlannak tűnik tekintve a hangszer mély beágyazódását a rituális szokásokba.
Több eredetmítosz is létezik a hangszerről, az egyik legelterjedtebb a Galpu klán egyik mondája (fontos megjegyezni, hogy nem mindegyik klán beszél a didgeridooról). Ősi történetek sokasága beszél a hangszerről, melyek más és más történetekbe ágyazzák a yidaki eredet mítoszát. Valójában mindegyik monda más hangszerről, yidaki-típusról számol be, mindegyik egy külön rituális hagyomány része, más és más zenei és hangzásbeli kívánalmakhoz mérten készül. E rituális hagyományok egy bizonyos őshöz, vagy ősök csoportjához kapcsolódnak, így maguk a különböző yidakik is. Egy klánnak lehet több yidaki típus is a birtokában (lásd a Galpu klán által játszott Djungiriny és Baywarra), némelyikük titkos, a hozzá kapcsolódó rituális hagyomány vonaltól függően.

Djalu Gurruwiwi yidaki, Galpu klán. Djalu a yidaki hagyományának ma élő legnagyobb alakja. Hírnevének elterjedését Arnhem földön kívül az általa készített hangszereknek köszönheti. A képen látható didgeridoo formája a legkeresettebb az általa készített hangszerek közül. Hangjának erejét hosszának, és kónikus, tölcséresedő formájának köszönheti. A hangszer testén látható csíkok a Galpu klán leggyakoribb motívuma, úgyszintén a középen látható ábrázolás, a vizililiom. Paraméterei: hangolása E/E, hossza 1570mm, alsó átmérő 90mm, a szájrész 25-32mm.

IMG_0012

Balku Wunungmurra yidaki, Dhalwangu klán. A hangszer a Dhalwangu klán által készített yidaki típus, a Dhadalal, egy szent ‘trombita’. A hangszer alsó felén látható festés egy yam gyökeret ábrázol, amely az egyik alapvető és kedvelt élelem, rituálisan az erő birtoklásának a szimbóluma. A felső részen látható festés magát a szent yidakit ábrázolja, mellette a vörös kenguru hátsó karma festése, amely egy rituális tárgy, az eredeti hangszeren zsinórral erősítik a testre. Paraméterei: hangolása E/G,hossza 1340mm, alsó átmérő 80-90mm, a szájrész 35mm.

IMG_0015

Ngongu Ganambarr yidaki, Datiwuy klán. A hangszer testén látható festés egy rituális motívum, az ősi cápa által felkavart vizet szimbolizálja. Paraméterei: hangolása E/G, hossza 1320mm, alsó átmérő 70mm, a szájrész 30mm.

Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy egyes ceremóniákon a didgeridoo egyfajta szimbólumként van jelen, vagyis használata nem elsősorban zenei, lásd Lloyd Warner beszámolóját egy temetési szertartáson játszott szent trombitáról: „A valódi és a mitológiai ősök nevének éneklése sokkal jelentőségteljesebb annál, mint pusztán a halottak neveinek újrahívása (vagyis kiejtése – a név magában hordozza viselőjének spirituális lényegét, így lelke pusztán a nevének kiejtésével megidézhető, megj.), úgy hiszik, az ősök lelkei magában a totem-trombitában vannak.” (W. Lloyd Warner – A Black Civilization – Murngin Totemism, The Blood Letting, 264.-271.o.). Itt sokszor csak a kürthangot játsszák a hangszeren (amely arra enged következtetni, hogy e hangnak kimagasló jelentősége van), sokszor a résztvevők testére irányítva a hangszert. Ebben a környezetben a didgeridoo szent, ősi erőt hordoz, vagy valami mélyebb értelmet és minőséget jelenít meg és képvisel.
Mindemellett a yidaki a mai napig a mindennapi élet szerves része, természetesen játsszák pusztán kedvtelésből is. Általánosságban elmondható, hogy a yidaki játéka a fiatalabb generáció körében népszerű, szertartásokon szintén a fiatal játékosok játsszák a hangszert. Ezeken az eseményeken az erre a célra képzett játékosok kísérik az énekeseket; e tréning általában 5-6 éves korban kezdődik, majd a rákövetkező években kiválasztják azokat, akik a legnagyobb érdeklődést mutatják a hangszer, és a hagyomány iránt. Yidaki játékossá az válik, aki a jó fizikai erőnléten kívül elsajátítja a hagyományos játéktechnikát, és megismerkedik a dalok és ritmusok komplex rendszerével. Mindennek következménye, hogy egy yidaki játékosnak szoros kapcsolata van a hangszerrel, és a hozzá kötődő hagyománnyal. Ausztrália e szegletében élő őslakosok egy olyan köteléket fejlesztettek ki a didgeridooval, ami egyedülálló; e kötelék biztosítja az itt készült hangszerek egyedi és különleges helyét a didgeridoo hangszercsaládon belül.

A yidaki készítése és jellegzetességei

Az Arnhem földön vágott nyersanyag – így az ebből készült hangszerek is -, a fa fejlődési ciklusának, az éghajlatnak, a termeszek fajtáinak és járataik formájának köszönhetően a legjobb minőségűek. Egy jó yidaki készítése a bozótban kezdődik, a munka nagy része itt megy végbe természetes úton. Az alkalmas nyersanyag felkutatásához nagy tapasztalatra és hely ismeretre van szükség. Általában egy kisebb területen belül több hangszer készítésre alkalmas fa nő, ezek felleléséhez azonban gyakran órákat kell gyalogolni.
A fa törzsének kopogtatásával hallható a belső üreg, majd kidöntés után látható az üreg formája és mérete. A termeszjárat kitisztítása után általában helyben játsszák a facsövet, így bizonyosodnak meg a nyersanyag minőségéről.
A yidaki kialakítását az alsó vég megmunkálásával kezdik, a tölcsért kivésik, majd a kéreg eltávolítása után a hangszer külső formáját megfaragják, hangolják (általában hallás alapján), csiszolják, majd festik. Egy yidaki elkészítési ideje 1-2 nap.
Manapság a legtöbb hangszer a közép és magas hangtartományokban készül, leggyakoribbak a C# – G közé eső hangszerek.

Minden hangszer esetében fontos tényező a készítő szakértelme, azonban ez nem előfeltétele egy kiváló yidakinak. Amint azt említettük, a legjobb kategóriájú hangszerek előfeltétele a jó nyersanyag, vagyis egy, a yidaki geometriájához mérten kirágott üreges facső. A yidakik esetében a készítő neve elsôsorban a didgeridoo típusát szabja meg, ugyanis minden klán más hangszert készít, lásd fent. Másodsorban egy neves készítő keze által megmunkált didgeridoo természetesen kitűnik a többi közül, de hangsúlyozzuk, ez nem aranyaszabály.
A fentieket számbavéve, egy jó hangszer ismérvei: a kónikus, az alsó vége felé tölcséresedő forma (általában a cső ⅔-½ részétől tágul), a közepestől a magasabb irányban mozgó back pressure, a falvastagság arányos kialakítása,a befúvó rész játékhoz megfelelő mérete és formája. Másodlagos tényezôk a hangszer külső felületénk, szájrészének, végének megmunkáltsága, a festett didgeridoo esetében a festés aprólékossága és a motívumok jelentéstartalma, a készítő neve és tapasztalata, valamint a hangszer kora.
Érdemes némi figyelmet fordítani a hangszer állapotára, melyet a kevésbé fontos tényezők közé sorolnánk, ugyanis a repedések és hibák javíthatók, vagyis tartósan nem befolyásolják az akusztikai tulajdonságait, sem az eszmei, sem pedig az anyagi értékét.

A yidaki helye a globális didgeridoo-scénában

A yidaki a 20. század közepén került Arnhem földön kívülre – a sok, hozzá kapcsolódó ellentmondások után talán nem meglepő, hogy először nem mint hangszer, inkább mint műtárgy került az utazók, kereskedők, majd a gyűjtők kezébe. Ebben az időszakban, elsôsorban a területen dolgozó misszionáriusok felismerték a korai kínálkozó üzleti lehetőséget, melyet az új, ‘naiv művészeti stílusok’ nyomán megindult, az őslakos vizuális ábrázolás iránti éhség táplált. A kéregfestményeknek egyre nagyobb keletje lett, majd lassan a többi, az őslakosok által készített és díszített tárgynak is. Késôbb a területre érkező utazók, mint emléktárgyat vásárolták a helyi művészektől, így vitték hírét nem csak a kontinensen belül, de kívül is.
A ‘80-as évek második felében elindult alternatív mozgalmak új zenei ötleteket,és igényeket szültek. A didgeridoo iránti érdeklődés piacot teremtett – és persze megélhetést is a helyi készítőknek. A ‘90-es években már nem csak a hangszert vásárolták, de vele a tradicionális játékstílust is, így a yidaki ‘eredeti’ hangja és szellemisége is világhódító útjára indult. A ‘külvilág’ zenei igényeit már nem elégítette ki teljes mértékben a didgeridoo monoton hangként kijátszott alap tónusa, a nyitott fülek felismerték ennek az ősi hangszernek a sokoldalú hangzását. A tradicionális didgeridoo több ezer éves múltjának és hangzásbeli fejlődésének köszönhetôen a didgeridoo rajongók egy csoportjának az érdeklôdési központjába került. Ezzel egy idôben Arnhem földön megjelent a ‘modern’ zene, mely kétség kívül hatott a fiatal őslakos generációra, és a virtuóz játékosokra. Az évtized végére egyre több rajongója lett az Északkelet Arnhem földi játéknak és didgeridooknak, melyeket az internet könnyen elérhetővé tett bárki számára.
A yidaki hangzásbeli különbsége kimagaslott a kontinens más részein készített didgeridookétól. A festett hangszerek művészi értéke, a sokszor ritka klán motívumok és szimbólumok tovább finomítják a yidakik széles választékát.

Ma didgeridoo játékosok ezrei gyűjteményének része a tradicionális, északkelet Arnhem földön készült didgeridook. Sokan a hangszer eszmei értéke miatt szerzik be, és mint kortárs hangszert játszák. A fentiek alapján a yidaki egy rendkívül hosszú fejlôdési folyamaton ment keresztül, melynek fő mozgató rugója a tradícionális hangzás, mely speciális zenei igényeket hivatott szolgálni. Ebből kifolyólag a yidaki a hozzá tartozó játéktechnikával szól eredeti hangján. Fontos azonban megjegyezni, hogy habár az őslaklakos hagyomány képviselői megnyitották az utat a játéktechnika és a yidaki előtt, ennek tanulása és játéka mindenki számára szigorú szabályokhoz kell, hogy kötődjék. Magát a játéktechnikát nem oktathatja bárki szabadon, mivel ez évezredek óta szűkebb körök kiváltsága. Bárki aki e hagyomány, és hangszer típus iránt érdeklődik, tanulmányait körültekintően és kellő tisztelettel végezze! Ugyancsak, a yidaki közönség előtt való tradicionális játéka előzetes jóváhagyáshoz kötött kell, hogy legyen.

Kapcsolódó linkek:

Yidaki nyilatkozat

Yidaki story

Népzenetár – A yidaki mint stilisztikai jegy

Kerekes János

Minden jog fenntartva! A szócikk bármely részének vagy egészének használata csak előzetes engedélyemmel lehetséges! 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. további információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárom