Bevezető a didgeridoohoz 2017-10-05T15:35:48+00:00

Bevezető a didgeridoohoz

Didgeridoo ‘vadászmező’ Ausztrália északi részén.

Didgeridoo ‘vadászmező’ Ausztrália északi részén.

Bátran mondhatjuk, hogy a didgeridoo a világ egyik legnépszerűbb autentikus népi hangszere. Mi az, ami ezt az egyszerű hangszert ilyen ismertté tette?
Természetesen az egyik legfőbb ok a hangja; sokan sokféle képpen vélekednek róla; túlmisztifikálják, vagy olyan dolgokat látnak benne, ami akár emberen túli, akár épp belülről, a bennünk rejlő ősi, közös élményből fakad. A népszerűséghez nagyban hozzájárul az Ausztrál őslakosok utóbbi pár évtizedben elindult mozgalma, melynek célja a sok helyen eltűnt, vagy eltűnőben lévő hagyományaik felélesztése, fenntartása, erősítése, asszimilációjuk az „új”, modern mintát követő kultúrához. A didgeridoo a ’80-as, ’90-es években népszerűvé vált Ausztrálián kívül is, elsősorban a nyugati országokban, ahol az egzotikumok utáni kereslet kiválló táptalaj volt egy, az akkor már misztikus ködben úszó Ausztrál bennszülött hangszernek. A nemzetközi érdeklődés a piac kialakulását, fejlődését hozta magával; egy didjeridoo „árus” nem csak hangszert akar eladni, nyilvánvaló érdeke fűződik a tanításhoz, a hangszerhez tartozó kultúra megismertetéséhez is. A ‘90-es években elindult ‘világzenei stílusok’ egyik kedvelt hangszere lett a didgeridoo, kezdetben javarészt mint effekthangszer, később viszont egyre nagyobb szerepet kapott, és felkerült a közönség ezreit vonzó fesztiválok színapdaira. Az internet rohamos fejlődése ennek a folyamatnak egy újabb állomását jelenti; ma már szinte bárki, bárhol olyan információkhoz juthat, melyeket pár évvel ezelőtt még nem kaphatott volna meg könnyen.
A didgeridoo hulláma hazánkat is elérte, egyre többen szeretnének ismerkedni ezzel a távoli, sokak szemében egzotikus hangszerrel. Az alábbi munkával célunk, hogy, az érdeklődőknek egy rövid, átfogó képet adjunk a hangszer hátteréről, beszéljünk arról, amit mindenképpen tudni érdemes, eloszlassunk néhány téveszmét és mítoszt, ajánljunk olyan internetes oldalakat, könyveket, filmeket melyek hasznos információval szolgálnak a komolyabban érdeklődőknek, illetve válaszokat adjunk azokra a kérdésekre, melyek egy kezdő játékosban, vagy akár egy ’külső’ érdeklődőben felmerülhetnek akár játéktechnikáról, hangszerkarbantartásról, vagy általános kérdésekről legyen szó.

A didgeridooról dióhélyban

A pandanus fa egyik északon is honos faja, a Screw pine (Pandanus tectorius).

A pandanus fa egyik északon is honos faja, a Screw pine (Pandanus tectorius).

A didgeridoo a világ egyik legősibb ma is használatban lévô hangszere, melynek alap formája az évezredek során nem sokat változott. Egyesek szerint az ausztrál őslakos kultúrával egyidős, mely a jelenlegi tudományos álláspont szerint 60000 évnél korábbra vezethető vissza (a hagyomány kormeghatározásával kapcsolatban lásd. Josephine Flood – Archeology of the Dreamtime, Story of Prehistoric Australia and Its People, revised edition, Gecko Books 2010).

A didgeridoo eredetileg a termeszek által üregesre rágott eukaliptusz fa törzséből (vagy ágából) készül, egyes helyeken bambuszból. Mivel hagyományos használata Ausztrália északi részére szűkíthető, ezért az itt élő fafajokból készültek az első didgeridook.

 

A didgeridoo készítés ezekkel az apró teremtményekkel kezdődik. Kevesen tudják, hogy a termeszek a csótányok, nem pedig a hangyák családjába tartoznak. Érdekesség, hogy az élőfa belsejéből táplálkozó termeszek jelenléte ellenére a fa élettartama nem rövidül – habár kétségkívül hatással van növekedésére és fejlődésére.

A didgeridoo készítés ezekkel az apró teremtményekkel kezdődik. Kevesen tudják, hogy a termeszek a csótányok, nem pedig a hangyák családjába tartoznak. Érdekesség, hogy az élőfa belsejéből táplálkozó termeszek jelenléte ellenére a fa élettartama nem rövidül – habár kétségkívül hatással van növekedésére és fejlődésére.

Az ezen a területen legelterjettebb fa – így a didgeridoo alapanyag is – a stringybark (Eucalyptus tetrodonta), a tradicionáls hangszerek javarészt ebből készülnek. Néhol (elsősorban Nyugat Arnhem-földön, illetve az ettől nyugatra eső területeken) használják bambuszt is (Bambusa arnhemica). Az európaiak megjelenése előtt használatban volt a pandanus fa (Pandanus tectorius, vagy a Pandanus spiralis), mint alapanyag, habár ennek belseje nem természetesen üreges, azonban lágy szárát könnyen meg tudták munkálni. Tulajdonképpen bármi jó szolgálatot tehet, mint didgeridoo ami egy, az oldalán zárt, a két végén nyitott cső – legyen az akár porszívó-, akár PVC cső. Az 1900-as évek első felétől kezdve az antropológusok többféle, tradicionális közegben használt hangszert jegyeztek fel (mint pl. autó kipufogócső)) – lásd. Dr. Alice M. Moyle írásait.

A didgeridoo úgy ismert, mint az Ausztrál őslakosok tradicionális fúvós hangszere, az eredeti közegében kísérő hangszerként ismerik, amely az ének mellé társul, mint ritmus hangszer. A didgeridoonak valójában csak Észak-Ausztráliában van – a szó szigorú értelmében vett – hagyománya. Itt egy nagyjából Magyarországnyi nagyságú területen volt eredetileg haszálatban, e terület ma Arnhem föld-ként ismert. Arnhem földön több, egymástól némileg eltérő kulturális hagyomány létezik, melyek különböző zenei stílusokat hoztak létre. E zenei stílusok határozzák meg a didgeridoon játszott ritmusokat és technikát, amelyek különféle típusú hangszereket hoztak létre.  Valójában a didgeridoo kifejezés egy hangszer családra utal,  amelybe több, egymástól elsősorban hosszban és felépítésben eltérő didgeridoo-típus sorolható. Ez a két fő tulajdonság – hossz és a csô geometriája -, valamint az alapanyagul szolgáló fafaj határozzák meg egy hangszer karakterisztikáját (lásd a nyugat és kelet Arnhem földön játszott hangszerek közötti különbségeket).

Ausztrália északi része, a Felső-Vég, vagyis a Top-End.

Ausztrália északi része, a Felső-Vég, vagyis a Top-End.

Az utóbbi néhány évtizedben a didgeridoo formájára, alapanyagára, és a rajta játszott kortárs játékstílusokra nagy hatással voltak az új zenei igények. Különböző típusai jelentek meg, melyek némelyike nagyban eltér eredeti formáitól és hangzásától – lásd a műanyag és a különböző fafajokból készült hangszerek közötti különbségeket. E különbség tételt több nézőpontból végezhetjük: földrajzi megjelenés és elterjedés szerint, kulturális alapon, a készítő etnikai hovatartozása, valamint alapanyag és forma alapján.

A hangszer a ’didgeridoo’ nevet az 1900-as évek első felében és derekán, az Északi-Területen kutató antropológusoktól, telepesektől illetve utazóktól kapta. Több monda kering, hogy miért éppen ez a név; egyesek szerint a hangszeren játszott egyik ritmus után kapta ezt a nevet, mások szerint a területre érkező írek szójátéka. A didgeridoo bennszülött nevei törzsenként, területenként, nyelvenként vagy nyelvjárásonként változnak. Az egyik legszélesebb körben ismert, az Északkelet-Arnhem-földről származó Yidaki. Hívják még így is: Mago (Közép-Arnhem-föld), Artawirr (Katherine környéke), Garnbak (Kakadu Nemzeti Park területe), Ngaribi (Kimberley), Narriralkpwina (Groote Island), Martba (Aligátor folyó környéke)..stb. Az angol nyelvben többféleképpen írják: didgeridoo, didjeridoo, didjeridu, attól függően, ki hogyan betűzi a kifejezést; magyar nyelvben egyre jobban elterjed a fonetikus írásmód (miért is ne?): didzseridu.

Különböző típusú didgeridook. Fentről: Didjeribone; eukaliptusz didgeridoo; tradicionális didgeridoo, ‘yidaki, készítője Djalu Guruwiwi.

Különböző típusú didgeridook. Fentről: Didjeribone; eukaliptusz didgeridoo; tradicionális didgeridoo, ‘yidaki, készítője Djalu Guruwiwi.

További, a témát érintô olvasnányok magyarul a Népzenetáron: Didzseridu, Az ausztrál őslakos zene globális hatása, avagy a didzseridu .

Kerekes János

Minden jog fenntartva! A szócikk bármely részének vagy egészének használata csak előzetes engedélyemmel lehetséges! 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. további információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárom