Didgeridoo
Bátran mondhatjuk, hogy a didgeridoo a világ egyik legnépszerűbb autentikus népi hangszere. Mi az, ami ezt az egyszerű hangszert ilyen ismertté tette? – erre a kérdésre azt hiszem, nem lehet egyértelmű választ adni. Természetesen az egyik legfőbb ok a hangja; sokan túlmisztifikálják, vagy olyan dolgokat vélnek látni benne, ami akár emberen túli, akár épp belülről, a bennünk rejlő ősi, közös élményből fakad. A népszerűséghez véleményem szerint leginkább hozzájárul az Ausztrál őslakosok utóbbi pár évtizedben elindult mozgalma, melynek célja a sok helyen eltűnt, vagy eltűnőben lévő hagyományaik felélesztése, fenntartása, erősítése, asszimilációjuk az „új”, modern mintát követő kultúrához. A nemzetközi érdeklődés a piac kialakulását, fejlődését hozta magával; egy didjeridoo „árus” nem csak hangszert akar eladni, nyilvánvaló érdeke fűződik a tanításhoz, a hangszerhez tartozó kultúra megismertetéséhez is. Az internet rohamos fejlődése ennek a folyamatnak egy újabb állomását jelenti; ma már szinte bárki, bárhol olyan információkhoz juthat, melyeket pár évvel ezelőtt még nem kaphatott volna meg könnyen.
A didgeridoo hulláma hazánkat is elérte, egyre többen szeretnének ismerkedni ezzel a távoli, sokak szemében egzotikus hangszerrel. Ezen munkám célja, hogy az érdeklődőknek egy rövid, átfogó képet adjak a hangszer hátteréről, beszélni arról, amit mindenképpen tudni érdemes, eloszlatni néhány téveszmét és mítoszt, ajánlani olyan internetes oldalakat, könyveket, filmeket melyek hasznos információul szolgálnak a komolyabban érdeklődőknek, illetve válaszokat adni azokra a kérdésekre, melyek egy kezdő játékosban, vagy akár egy ’külső’ érdeklődőben felmerülhetnek akár játéktechnikáról, hangszerkarbantartásról, vagy általános kérdésekről legyen szó. Munkám a teljesség igénye nélkül végzem, igyekszem a minél inkább „átfogó képhez” tartani magam. Irományom alapja a saját tapasztalatom illetve kutatómunkám; meglehet, hogy sokaknak más elképzelései, élményei vannak. A didgeridoo tradicionális vonatkozásairól csak annyit szándékozom írni amennyi biztos tudásom, tapasztalatom van róla, illetve amennyit én, mint fehér – „Balanda” – érdeklődő írhatok. Igyekszem végig a didgeridoo-ra szorítkozni mivel a tradicionális őslakos zene tárgyalása egy sokkal nagyobb, átfogó munkát kíván. Kérem a kedves olvasót, hogy ne hagyatkozzon kizárólagosan a szavaimra, információit további utánajárással mélyítse.
A jövőben szeretném a munkám frissíteni, bővíteni, illetve javítani. Ennek figyelmen kísérése érdekében a ’Frissítések’ topikba bevezetek minden változtatást, remélhetőleg ezzel segítségére leszek a visszatérő olvasóknak.
Köszönet a Magyar Didgeridoo Website atyjának és szerkesztőjének, Szikói Richárdnak az önzetlen, türelmes és segítőkész munkájáért és a lehetőségért, hogy itt közölhetem írásom; Korecz Katának a mindenkori háttérmunkáért; Djalu Gurruwiwinek és családjának a fogadtatásért és a „tudásért”; Adam Marrilaganak és Barnyulnyulnak a testvériségért; Raymon Marpin Guyulanak, hogy az aki; Guan Limnek és az iDidj Ausztráliának a támogatásért és a pótolhatatlan információkért; Karen Youngnak és a Lirrwi Yolngu Tourism Aboriginal Corporationnek a bizalomért és a mindenkori segítségért; valamit Soós Imrének a technikai segítségért.
E munkát sajátomnak tekintem, azért bármely részlete, képi eleme csak az előzetes engedélyemmel használható fel.
Ha valakinek bármi észrevétele, hozzáfűzni valója, véleménye, kérdése van, szívesen és köszönettel veszem, kérem írásban lépjen kapcsolatba: yidarrka@gmail.com.
További, az Ausztrál őslakosok zenéjét felölelő munkám a Népzenetár oldalán található.
Kerekes János, 2010 január, Brisbane, Ausztrália
Tovább…
Bevezető – kulturális háttér, tradicionális játékstílusok
A kezdetek – megszólaltatás, körlégzés, hangok
A haladók útja – kortárs játék, játékosok
Hatása az emberi testre – gyógyítás didgeridooval?
Technikai mankó – hangszerkészítés, javítás, karbantartás, jó tanácsok vásárlás esetén.
Leggyakoribb kérdések, illetve ami a fentiekből kimaradt
Ajánlott irodalom, filmek, média (főként az őslakos kultúra tárgykörében)
