Arnhem föld és a Yolŋu-k

NEAL-map

Északkelet Arnhem föld, és a Yolŋu kulturális blokk

Az Ausztrál kontinens északi részén, az Északi Terület (Northern Territory) felső részén fekszik Arnhem föld (Arnhem Land), mely a didgeridoo hagyományában kiemelkedô szerepet tölt be. Minden bizonnyal ezen a területen jelentek meg az első didgeridook, melyek a mai napig a tradicionális élet szerves részét képezik. A terület Ausztrália egyik legfélreesőbb része, jelenleg az őslakosok felügyelete alatt áll – melyeknek köszönhetően a mai napig élénken élnek a hagyományok. Földrajzi fekvésének, éghajlatának, növény és állatvilágának, valamint kulturális hagyományainak köszönhetően Arnhem föld a kontinens egyedülállóan színes és változatos szeglete.

Arnhem földön több őslakos csoport él, akik többé-kevésbé eltérő hagyományaik évezredek óta virulnak, így az emberiség egyik legősibb tradícióját képviselik. A terület északkeleti csücskében élő népcsoport gyûjtő néven magát Yolŋu-nak nevezi (olvasd Yolngu), a szó jelentése személy. A Yolŋu nemzetség több, egymással szoros kapcsolatban álló csoportból, vagy nagy-családól áll (klán), kiket közös vallási, kulturális, földrajzi és nyelvi kötelék fűz össze. A családoknak megvan a maguk leszármazási vonala, mely őseiktől kiindulva több ezer évet ölel fel. Ez a leszármazási vonal egyedi vallási, kulturális és mûvészeti sajátosságokat biztosít minden klán számára.
A Yolŋuk bonyolult szociális hálózata és kiterjedt rokoni kapcsolataik határozzák meg minden egyén helyét a szűkebb, és tágabb közösségen belül, melyenek alapja a spirituális-szellemi hovatartozás. Egy egyént a bonyolult rokoni szálak sora köti a tőle akár földrajzilag távol élô személyekhez, amelyet szociális és rituális kötelezettségek sora szabályoz.
A Yolŋuk zenei hagyományainak évezredek óta szerves része a didgeridoo, egyesek szerint a hangszer ezen a területen keletkezett. Ők maguk a hangszert az őseikkel hozzák kapcsolatba, melynek köszönhetően vissonyuk a yidakihoz spirituális alapokon nyugszik.