Doromb, ukulele, didgeridoo

Hangszercsodák a Néprajzi Múzeumban

(2006. április 5. A témáról a magazin április 4-i adásában beszélgettek a stúdióban)
Demény Rózsa (Mv1): A mai műsorban egy különleges zenét hallhatnak, a Lighthouse zenekar előadásában még többször is hallhatjuk őket, és egy…
Horváth Szilárd (Mv2): – Így van, de most idejün hozzánk, egy szintén különleges hangszer. Pintér György, aki hoz egy hangszert, amit én most nemrég a Néprajzi Múzeum egy kiállításának címében olvastam. Ugye síppal-dobbal, didzseridúval, ez a kiállítás címe, és ez a didzseridú – didgeridoo – ami az ön kezében van. Sípot, dobot az ember azért ismeri, de a didzseridút, próbálja megszólaltatni nekünk. Mondjuk mikrofonnal elég nehéz lesz, de azért próbáljuk meg!
Mv1.: – Én itt asszisztálok. Mennyire nehéz megtanulni ezen a hangszeren játszani?
Gulyás Péter zenekarvezető: – Hát ehhez körlégzés szükséges.
Mv2.: – Mi szükséges?
G. P.: – Körlégzés. Tehát egyfolytában fújni kell. Ahogy fogy a tüdőből a levegő, úgy az orron már szívni kell a következő adagot.
Mv2.: – És ezt hogy csinálja?
G. P.: – Hát ez elég nehéz. A szájüregben meg kell tartani az utolsó lélegzetet és közben egy mély, erős levegőt kell behúzni az orron át, és akkor azt ugyanúgy a tüdőn keresztül folytatni.
Mv2.: – Akkor az ausztrál bennszülöttek tudtak valami egészen különlegeset. Hogy néz ki? Belül egyébként ez egy üres cső?
G. P.: – Ez bambuszból készült ez a darab. Eredetileg ez eukaliptuszfából készül, ami Ausztráliában honos ugye.
Mv1.: – Akkor szerintem próbáljuk megszólaltatni!
Mv2.: – És közben a körlégzésből itt kaptunk benyomásokat. Köszönjük szépen, hogy megmutatta ezt nekünk.
Mv2.: – És most akkor nézzük meg a kiállítást, ugye Síppal, dobbal, didzséridúval, ez a kiállítás címe, a Néprajzi Múzeumban látható, mégpedig nagyon sokáig, 2007 november 4-ig. Ezért érdemes minél hamarabb elmenni. Rengeteg nagyszerű dolog van. Ugye a Néprajzi Múzeumban körülbelül 3 ezer gyönyörű népi hangszer van a világ minden tájáról, főként magyar gyűjtők által idehozott hangszerek, például Bartók Béla által idehozott hangszerek is, és most ezekből készítettek egy kiállítást, ami eléggé nagyszerű, viszont most érdemes megnéznünk, és a didgeridooval kezdünk, hogy hogy készül a didgeridoo.

Riporter: Merza Kriszta
Pálóczy Krisztina, a kiállítás rendezője: – Tulajdonképpen ez egy trombitaféle hangszer. Ausztráliában honos. A bennszülötteknél volt használatban. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy eukaliptusz cső, amit leástak a földbe, amit a termeszek belülről üregesre rágtak. Az egyik végét egy kicsit elvastagították, és megfújván érdekes búgó hangot adott, amin tulajdonképpen nem lehetett sok hangot játszani vele, de ilyen nagyon érdekes hangszíne volt. A kiállítás a Néprajzi Múzeum több, mint 3 ezer hangszeréből nyújt ízelítőt. A hangszereket a hang forrásának megfelelően csoportosítottuk, így téve lehetővé azt, hogy az azonosképpen működő hangszereket együtt mutassuk be. Ezzel lehetővé válik az, hogy megismerjük azt, hogy a világon mely hangszerek azonosak, vagy hol vannak teljesen különböző hangszerek.
R.: – Bartókhoz is kapcsolódik egy kicsit ez a kiállítás. Hogyan?
P. K.: – Bartók Béla volt az egyik olyan kutató, aki a Kárpát-medencén kívüli népekhez is ellátogatott. A ’10-es évek elején az arabokhoz utazott, a Biszkra környéki oázisokban gyűjtött zenét, sőt, hangszereket is hozott. Az ő hét hangszere is látható ebben a kiállításban. Ugyan a Bartók fonográf felvételek, azok most a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában találhatóak, de amit ’36-ban Törökországban végzett gyűjtést a törököknél, azok a felvételek itt láthatóak. Ennek állít emléket a Bartók török sátra, ahol megláthatjuk a fonográf hengereket, a fonográf lejátszót, sőt, még a lejegyzéséből is nyújtunk ízelítőt.
R.: – Ez a terem, ahol állunk, úgy látom, húros hangszerekkel van tele.
P. K.: – A húros hangszereknek minden tipusa előfordul. A legegyszerűbb hangszertől, ami ott látható, amikor az egyszerű íjra egy tökrezonátor testet tettek, és azt ütötték. Tehát a legegyszerűbbtől az egyik legbonyolultabb, így a cimbalomig, mindenféle hangszer megtalálható. Minden terembe tettünk valami kis meglepetést a látogatóknak, ahol azt próbáljuk bemutatni, hogy hogyan is szólnak a hangszerek. Tehát tulajdonképpen ezt meg lehet pengetni, vonóval meg lehet húzni, vagy mint a cimbalmot, meg is lehet ezeket a húrokat ütni. Tehát miután nem tudjuk megmutatni minden hangszernek a használati módját, ezért inkább ilyen ízelítőt nyújtottunk. Mindenkit szeretettel várunk ebbe a kiállításba, hiszen Magyarországon az ének tankönyvekben például nem túl sok szó esik a különböző népi hangszerekről. Csak a magyar hangszeranyagot veszik sorra, tehát mindenkinek a legkisebbektől a legnagyobbakig, azt gondolom, hogy nagyon élményt nyújtó kiállítás lesz.

A cikk forrása: http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=106952